Sok-sok visszajelzés érkezik. Értem Őket.
Valaki belesír az éterbe - netre: hiányzik az életéből valami. Meghatódik, belelkesedik egy pár ember. Írnak neki. Meg se nézi a levelét. (Tudjátok: feladtok egy levelet és hetekig a csukott boríték.) Ez most hogy is van? Most van probléma vagy nincs.
Rendetlenek vagyunk és magunkkal szúrunk ki. (Mintha anyukám mondaná.)
Van, hogy felteszünk valamit, vigye, aki akarja. Lelevelezzük, találkozunk odaadjuk. Tetszik a dolog. Majd elfelejtjük. És jönnek újabb jelentkezők - neki is kéne. Ja, elfelejtettem, hogy még rajta van. A fene ebbe a sok emberbe, miért nyaggkat. Inkább nem is nézem meg a leveleimet - azok persze, reménykedve várnak.
Te, talán le kéne zárni a megtörtént dolgokat. Akkor Téged sem keresnek és mi is megtudjuk, hogy ment a folyamat, milyennek értékeled a szereplőket. Ennyit megér. De lehet, hogy nem akartad mégegyszer használni az ad6kap6-ot. Vagy csak rendetlen vagy:)
