Ismét felmerült egy probléma, hogy mit részesítsünk előnyben: gyermekem étkezését, vagy luxus kívánságaimat.
Mint látjuk a felhasználók nagy része nagycsaládos, kik sokszor, jobb esetben élelmet kérnek.
De igaza van egy felhasználónak, aki szintén nem érti, hogy a gyerekek után kapott pénz hova tűnik el egy pillanat alatt. Szülőként mindenki jól tudja, hogy áldozatot kell hozni a gyerekekért, még néha saját magunk (k)árán is. Azért szül valaki gyereket jobbesetben, hogy utána tiszta szívvel fel tudja nevelni, még akkor is, ha éppen a cigarettáról, internetről, mobiltelefonról vagy egyéb luxusnak számító dolgokról le is kell mondania. Minél több gyereket szül valaki, annál nagyobb lemondással jár utána az élete, ezért jól meg kell gondolni, hogy hány gyerkőcöt tudunk anélkül felnevelni, hogy bármi kár érje őket. Nagyon sok az egyedülálló anyuka, aki még rosszabb helyzetben van. Felmerül a másik kérdés: hol az apuka? És jön egy újabb nap, amikor újszülött ruhákat kér az illető, mert hamarosan megérkezik a negyedik, ötödik, hatodik esetleg többedik gyereke, de még mindig egyedülállóként neveli őket. Ilyenkor pedig valahol ott kell lenni az apukának…
Sajnos szörnyű dolog, hogy vidéken sokkal nehezebb állást kapni, mint a fővárosban, de akkor sem szabad beletörődni, hogy azért ne egyen a gyermekem, mert se az anyának, se az apának nincs állása. Aki akar, az ki tud törni, képes az ország egyik végéből akár a másik végébe is költözni sokadmagával a jobb megélhetés reményében. Kerülhet valaki nagyon megszorult helyzetbe, de ne mástól várja a segítséget, hanem minél hamarabb lábaljon ki belőle és álljon a saját talpára és igyekezzen mindent elkövetni, hogy újra a rendes kerékvágásba kerüljön.
Ne érezze az oldalon egyetlenegy felhasználó sem, hogy „lelkiismeret furdalása van, mert húst készít ebédre a családjának”, miközben azt olvassa, hogy többen is éheznek.
Szerintem egyértelműen kijelenthetem, hogy sokkal szívesebben segítenek az emberek egy olyan családnak, ahol látják az önálló megélhetőségre való törekvést.
TV
